2012. március 31., szombat

Húsvétra ajánlom



Anikó és Gizike hívott játékba, hogy mi minden kerülne a vendégváró asztalunkra húsvétkor.

Valami ilyesmik :-) 

Nálunk annak idején, gyerekkoromban mindig a nagyszüleimnél zajlott a húsvét. Összejött az egész család, és elvoltunk együtt napokig. Papa mindig nevelt disznókat, amiből természetesen sonka is készült. Ő sózta, pácolta, füstölte, majd húsvét előtt szép türelmesen vajpuhára főzte. Most egy igazi, hatalmas sonkáról beszélünk! Ha elkészült, kicsontozta, formára igazította, csinosan megkötözte, és egy éjszakára présbe tette. Másnap a madzag eltávolítása után prímán lehetett szeletelni.

Ilyenkor már volt a kertből retek, újhagyma, saláta is mellé.

A disznók mellett tyúkok is kapirgáltak náluk, a főtt tojás a sonkához, és a tojásfestés sem jelentett problémát. Nem úgy, mint most az 50-60 Ft-os tojások...

Színes tojásokat festettünk. Volt valami gombfestékszerű kis tabletta, különféle színekben. Vízben feloldottuk, talán ecet is kellett hozzá, hogy tartós maradjon a festék, és ebben a keverékben úszkáltak a főtt tojások. Minél tovább, annál sötétebb színű lett a végeredmény. Piros, sárga, kék, zöld, a szivárvány minden színében, és igazán gyönyörűek voltak! A végén mindig megkentük egy icipici zsírral, hogy ragyogjanak is :-) Szépen kosárkába rendeztük őket, és ezzel kínáltuk a locsoló fiúkat.

A húsvéti menü maga a SONKA volt. Nem volt bárány meg nyúl - sonka volt. Reggelire Papa apró szemű krumplit sütött, majd reggeli után szépen megterítettük az asztalt, kitettük a festett tojásokat, a felszeletelt sonkát, a főtt tojást, friss kenyeret, és természetesen a süteményeket. Ettünk egész nap :-) Ha jött valaki locsolni, megkínáltuk belőle.

Az egész család ünneplőben volt, eszegettünk, beszélgettünk, lestünk ki az utcára a függöny mögül, jönnek-e a locsolók, és a nap végén számoltuk az ujjunkon, hányan is öntöztek meg :-)

Így aztán nem is igazán ajánlanék mást, mint egy kis kontyalávalót, valamint családnak-locsolóknak kínálható sós és édes süteményeket. A sonka mellé :-)





Bailey's (alkoholos)




Vaníliás karamella "likőr" (alkoholmentes)


Fonott kalács



Sajtos pogácsa és lekváros papucs



Sajtos rúd



Csodasajtos


Körözöttes pogácsa


Tejfölös pogácsa



Csokis-rumos fatuskó


Répatorta



Csokis-meggyes túrótorta



Francia csokoládétorta



Akiket felkérnék a játékra: Max, Garffyka, Ami, Ízlésszindróma, Kata!



8 megjegyzés:

  1. Nagyon hangulatos visszaemlékezést írtál :) Nálunk is hasonlóan mentek a dolgok nagypapáméknál. És nagyjából így zajlanak ma is. Az összeállítás pedig szuper. Végigkóstolgatnám szívesen.

    VálaszTörlés
  2. Ezek a pogácsák.....-)) Nagyon íncsiklandozó az ajánlatod, különösen a pogácsák és a meggyes túrótorta tetszik.

    VálaszTörlés
  3. Hangulatos nosztalgiázás, jó volt olvasni a szép emlékeidről :) Szívesen mazsoláznék én is a terített asztalodról! :)

    VálaszTörlés
  4. Kicsit meghüppögtem a visszaemlékezésed ... :)
    Mehetünk húsvéti vendégnek? Ezt a sort, így ahogy van, kérjük szépen :)

    VálaszTörlés
  5. Valóban régen így volt egy húsvéti nap, nem úgy mint most hogy a locsolkodás már egyáltalán nem divat. Pedig milyen jó hangulata volt annak, különösen gyerekfejjel nézve. Valóban kukucskáltunk mi is ki az ablakon mert azért néha jött olyan locsolkodó is akit nem éppen örömmel fogadtunk mert az vízzel locsolt.A lista amit kínálsz finom mind, most egy kis csokis meggyes túrótortát szívesen elfogadnék!

    VálaszTörlés
  6. Imádom a bevezető szövegrészedet, gyerekkoromra emlékeztet, nálunk is hasonlóan zajlott mindig - összegyűlt a nagy család. :) Rég volt, szép volt, talán igaz sem volt...
    Tudom, milyen hatalmas sonkáról beszélsz, nálunk a szüleim készítik a házi sonkát, ami hatalmas és nagyon-nagyon finom!! :)
    Az összeállításod is szuper, egyik finomabb, mint a másik! :)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jó a húsvéti ajánlód! Főleg a fonott kalácsod tetszik, meg a sajtos rúdjaid.
    Veled együtt nosztalgiáztam a régi-régi húsvétokon. És folynak a könnyeim. Olyan jól esik egy kicsit sírni...
    Tudod,abból a "régi" családból már csak ketten-hárman vagyunk.

    VálaszTörlés
  8. Viki, mi nem csak az ujjunkon számoltuk össze a locsolókat, de még papírra is vetettük! Nagyon tetszett nekem is az írásod! A tejfölös pogi meg ismét isteni volt! Puszi érte!

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.