Több helyen olvastam az elmúlt hetekben - UP cikkét, Fűszeres Eszternél, Max-nál -, mennyi élelmiszernek nevezett szemetet hoznak be hazánkba.
Hozzánk, ahol a kedvező éghajlat miatt 200 fajta zöldség és gyümölcs terem meg- a világon egyedülálló módon, rengeteg haszonállat él, de nem: nekünk mégis a kínai fokhagyma kell meg az ír marhahús meg a fene tudja felsorolni, mi mindenek.
Az alábbi mese a munkahelyi hálózaton érkezett, pont akkor, amikor a fenti postok születtek - szerintem telitalálat a témához kapcsolódóan.
Lehet, hogy egy szó nem igaz belőle, és erős túlzás/görbe tükör az egész, mindenesetre a lényegi mondanivalója helytálló.
Nekem tetszett.
Az alábbi mese a munkahelyi hálózaton érkezett, pont akkor, amikor a fenti postok születtek - szerintem telitalálat a témához kapcsolódóan.
Lehet, hogy egy szó nem igaz belőle, és erős túlzás/görbe tükör az egész, mindenesetre a lényegi mondanivalója helytálló.
Nekem tetszett.
"Svájcba emigrált magyar tanárnő fia szájából hallottam, hogy amikor a mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy ő intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését.
Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, hogy az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva jóindulatúan elmagyarázta:
- Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt cikket? Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk, és a későbbi minőségi problémák kizártak.
- Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb, minőségi vitára itt sem kell számítani.
- Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.
- Végül felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban? Ekkor hátra kell dőlni, és behunyt szemmel (esetleg egy rövid szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni: egyáltalán - kell nekünk ez a sz...r?"
Idézet vége.
Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt bemutatásra.
Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, hogy az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva jóindulatúan elmagyarázta:
- Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt cikket? Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk, és a későbbi minőségi problémák kizártak.
- Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb, minőségi vitára itt sem kell számítani.
- Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.
- Végül felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban? Ekkor hátra kell dőlni, és behunyt szemmel (esetleg egy rövid szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni: egyáltalán - kell nekünk ez a sz...r?"
Idézet vége.
Egyetértek Viki.Hát azt nálunk is megfogadhatnák. Több lenne a munkahely, jobb lenne a minőség. Csak tudnám, hogy akinek a dolga, azt miért nem érdekli?
VálaszTörlésYes!
VálaszTörlésJa, és légy szíves mássz ki a fejemből, pont ilyesmin morgok magamban reggeltől ... miért nem jó az nekünk, ami itthon megterem, amit itthon meggyártanak ... illetve, hogy sok-sok esetben miért kerül lényegesen többe a hazai, mint amit sokszáz kilométerről szállítanak ide ...
Igen ez szép , de nekünk vásárlóknak kéne megtenni az első lépéseket, ha nincs aki megvegye a szemetet nem biztos hogy megérné nekik behozni.
VálaszTörlésMindig örülök amikor a piacon tömeget találok, mert ott azért leginkább hazai árut találunk,pláne, ha őstermelőhöz megyünk.
Nálunk tetszik vagy sem még mindig megmaradt az a hülye berögzülés hogy ha valami külföldi akkor csak jó lehet, pedig hát nem. És itthon nagyon fontos az ár hazai öntudatunkat a pénztárcánk nem mindig tudja követni, sajnos. És akkor itt az ördögi kör a külföldi áru olcsóbb tehát azt veszem, pedig ha most a drágább hazait venném akkor segíteném a gazdaságot, de ezt nem engedhetem meg mert kevés a bevételem, és ez így szépen forog körbe körbe.
Van egy néni akitől nyáron venni szoktam a gyümölcsöket, ők pl a Nagybani piacon nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak a külföldről érkező árukkal szemben, hiába szebb az árujuk , olcsóbban kell hogy adja mert a felvásárlok tudják úgy sem fog vele haza menni.
És változtatni kellene az itthoni áruk minőségén is és... Bocsi nagyon hosszú lettem
Andi, szerintem is. Sőt, anno 5 évvel ezelőtt ebből írtam a szakdogámat, igaz a gazdaság egy másik szegmenséről. Jól megdicsérték :-)
VálaszTörlésAki meg tehetne róla - annak meg valszeg oly mindegy.
Garffyka, igenis, mászok kifelé :-)))
VálaszTörlésNem tudom. Pedig mindkét félnek hasznára válna: termelőnek és vásárlónak egyaránt.
Krisztina, ahogy mondod! A fejekben kellene kicsit pakolászni először, hogy hosszú távon kinek mi a jó!
VálaszTörlésMa piaci nap volt nálunk - tömeg volt :-) Igazi szántóföldi epret vettem egy házaspártól, illatos, ízes, s még sáros az éjjeli eső után!
Néha el szoktam gondolkodni, hogy van egy rakás fura, megfejthetetlen betegség, látszólag semmi oka, kezelni se lehet vagy ha ki is derül, irtó drágán. Ki tudja, nap mint nap miket eszünk - lásd Maimoninál az epres sztori: ha eljött az eper Spanyolországból hibátlanul, azt előtte miben fürdették meg?
Nem egyszerű dolgok ezek. De az tény, hogy ahol megterem 200 féle zöldség és gyümölcs, mi a francért vagyunk rászorulva a külföldire? Minek kell télvíz idején sárgadinnye például?
Érdekes téma. Amiben terem hazai azt kell venni még ha drágább is. Zöldséget gyümölcsöt őstermelőtől. Persze én is kényszerből sokszor megveszem az olcsóbbat. De több Magyar dolgot szeretnék. Vagy ha az végképp nincs legalább Európait! Szinte minden országban ahol hazai termék van azt támogatja az állam. Nálunk a külföldről behozott árút támogatják reklámmal meg sok egyébbel! Betegséget allergiák amik a 10-15 évben elszaporodtak mondhatni azóta mióta áramlik be a külföldi áru. De amit az egyén megvesz olcsón annak többszörösét fogja elkölteni patikában! Erre az olcsó árunál sokan nem gondolnak át!
VálaszTörlésNem tudom, szerintem ez nem görbe tükör, a svájciak valóban ilyenek. Volt alkalmam ismerkedni velük, saját hazájukban...
VálaszTörlésDélen, az olasz határ mellett olyan a szelídgesztenye-fa, mint nálunk a.. . hirtelen nem is tudom, mihez hasonlítani, de kész erdőcskék vannak belőle. EGYETLEN svájci sem szed azonban egyet sem, mert: "hát akkor az, aki ennek eladásából él, hogyan él meg?" És mi csak pislogtunk...
Vagy: minden papírhulladékot, beleértve a gyümölcsleves, tejes dobozokat, össze keleltt préselni és úgy tenni a szemeteszacskóba, mert abban a kantonban nem volt hulladékemésztő, ezért Német-Svájcba kellett szállítani és spórolni kellett a hellyel.
Mondjuk, ezek kicsit másabb dolgok, mint a sztoriban, de végülis a lényege ugyanaz: más a felfogásuk és ezért tudnak haladni.
Sokszor még drágábban sem tudok hazait venni, egyszerűen, mert nem hoznak. A piac itt nem számottevő, olyasmikat árulnak a nénik, amik nekem általában vannak, paradicsomot, uborkát ilyenkor semmiképp, tehát a zöldségesre vagyok utalva. Különben szombaton voltam a városi piacon és ugyanaz a külföldi áru drágább volt, mint a zöldségesnél. Vagy pl. egyik ősszel, egy hiperben a kb. 13-féle alma közül egyetlen hazai sem volt!!! Akkor döbbentem le igazán. Szomorú nagyon.:(
nem tudja vki a zug-i cseresznye torta receptjét???az sem baj,ha kb. köszi
VálaszTörlés