Avagy NatGeo a kertünkben!
Nem tudom, honnan jött nálam ez a katica-mánia. Feltételezem, gyermekkorból gyökerezik: a bölcsiben katica volt a jelem :-)
A mánia mára Zuramnál is kialakította a fókusz-elméletet: ha hétpettyest lát, lelkesen felhívja rá a figyelmemet - így történt ez most is. Ő egy fejjel magasabb "energiaszinten" van, így szúrta ki a levélen mászkáló összetapadt bogarakat.
Utánanéztem a katicák nemi életének, és ők nem így szaporodnak :-D Inkább olybá tűnt, mint egy anyuka a gyerekével: a hátul-fölül lévő bogárkának egészen csillogó piros, szinte még lágy volt a szárnya, míg az alul lévő felnőtt szemmel látható pánikban hurcolta ide-oda. A pánik oka én voltam meg a fényképezőgépem - míg mi fel nem bukkantunk, nyugodtan pihentek a levélen.
Így lettem katica-paparazzo :-DDD
A katicák helyes állatkák! Én is szertem őket. Bár az én jelem az oviben elég morbid volt: Lila alma!
VálaszTörlés:DDDD
VálaszTörlésKaticas agynemu...
Ne felejtsd el becsukni a kertkaput!
VálaszTörlésNehogy a készenlétben álló szépségek elfussanak ;-)
:-)))) Katicákok!!!!
VálaszTörlésSzia Viki, hát mit csinálnak azok a katicák;))) nagyon édik:)
VálaszTörlésTegnap én is szerettem volna Neked katicát fotózni, de annyira szégyenlős volt a lelkem, hogy elbújt... Amikor meg próbáltam kicsalogatni, megelégelte a zaklatásomat és elrepült.... Majd legközelebb! :))
VálaszTörlés