Némi néprajz után kellemes húsvéti ünnepeket kívánok! :-)

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a negyven napig tartó böjt. Innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, bárány, kenyér és a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket.

Többféle hiedelem és szokás is fűződik a húsvéthoz. Köszöntőszokások is ismeretesek húsvétkor. Húsvét második napja, hétfő a húsvéti locsolás, másutt a húsvéti korbácsolás ideje. Húsvétkor volt szokásban a komatál küldés. A gyermekek megajándékozása (a nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredeti szokás. Húsvéti bál, mely rendszerint húsvéthétfőn zajlik, az ország egész területén divatos volt.

Húsvét hagyományos étele a bárány. Már a levesestál is megkaphatja belőle a magáét, a tartalmas, kocsonyásodó bárányfejleves képében. Legvonzóbbak talán mégis a rántott comb szeletei, vagy a ropogósra sült, szalonnával tűzdelt gerince. A báránypörkölt és a tejfölös paprikás, a töltött báránycomb is nagy sikert arat az ínyencek körében. Tavasz elején aligha lehet jobb falatokat rakni a húsvéti asztalra, mint a gyenge fiatal báránykát a friss salátákkal.

Kép

A legelevenebben élő magyarországi népszokás a húsvéti locsolás. Hajdan húsvét hétfőjén falvainkban a legények a lányokat, gyakran tiltakozásuk ellenére is, a folyóhoz, patakhoz hurcolták és megmártották a vízben, vagy pedig a kútból merített hideg vízzel locsolták meg. Állítólag ettől jobban virágzott a lányok szépsége. Ma már szelídebbek a húsvéthétfők. A gyermekek locsolkodása szagos vízzel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű, városokon is ismert szokás. A locsolók festett tojást vagy más néven hímes tojást kapnak a lányoktól, asszonyoktól. A húsvéti tojás a húsvéttal, mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, ugyanis az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojásfestés a nők dolga. Kétféle készítési módot használnak: írást és karcolást.

Ezen a napon a fehér asztal élvezetét elhomályosítják a népszokások, pontosabban a húsvéti locsolkodás. A locsolásért köszönet jár, a húsvéti tojáson kívül finom sütemény, szendvics, no meg a jó ízű ital, likőr, bor, üdítő, melyik háznál mi a szokás. A húsvéthétfői hagyománynak megfelelően állítottam össze a locsolóknak szánt ételek, italok receptjeit.

Húsvéti szokások és érdekességek

A húsvéti szimbólumok, a tojás és a nyúl a termékenység, az új élet kezdetének szimbólumai. Európában a XVI. században ajándékoztak egymásnak először tojást az emberek, a húsvéti nyúl csak később, kb. 100 éve jött divatba. A festett tojás piros színe Jézus vérét szimbolizálta.

A tojásdíszítésnek nagy hagyományai vannak; a természetes anyagokkal való színezés mellett mindenféle arany- és ezüstlemezkékkel, szalagokkal, sőt csipkével is díszítették a tojásokat. A hímes tojásoknál apró lemezkékkel takarták be a tojást, és ott nem fogta be a festék.

Az írott tojáshoz forró méhviaszt kell készíteni, írókával megírni a tojást, és beletenni hideg festőlébe, annál tovább kell benntartani, minél sötétebb színt szeretnénk. Ezután felmelegíthetjük a levet, ekkor a viasz megpuhul, amelyet ruhával könnyen le lehet törölni. Egy kis zsírral átdörzsölve szép fényes lesz a tojás.

Kép

Egyszerűbb módszer a csepegtetés, ekkor forró viasszal (gyertyával) csepegtetünk pettyeket a tojásra, festjük, majd a viaszt eltávolítjuk. A tojást karcolással, batikolással, patkolással is díszítik.

A királyi udvarokban - francia, orosz - előkelő ajándék volt az ékszertojás. A leghíresebbek II. Miklós orosz cár udvari ékszerésze, Fabergé francia ötvös által készített ékszertojások voltak - a tojások aranyból, platinából, kristályból és válogatott drágakövekből készültek. Ezek a tojások ma is nagyon sokat érnek.

Húsvéti ételek

Magyarországon a húsvét elképzelhetetlen főtt sonka, főtt tojás, torma és kalács nélkül. Az asztalon megtalálhatóak a friss tavaszi zöldségek, az újhagyma, a retek, uborka is. Az asztalt üde tavaszi virágokkal, nárcisszal, jácinttal, barkával, tulipánnal díszítjük.

Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják a főtt tojás mellé, és akárcsak karácsonykor, most is megsütik a híres kalácsot, a panettonét.

Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, amely mellől nem maradhatnak el a kellemes vörösborok sem.

Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra. És nem csak sört isznak, de húsvétkor divatosak a tojás- és mandulalikőrök is.

Svédországban az ünnepi asztalt nemzeti színekbe öltöztetik, gallyakat állítanak vázába, és azt kékre és sárgára festett tollpihével díszítik. A reggeli marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle. Az ünnepi étel pedig Jansson megkísértése: ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.

Ha hagyományosan akarnak étkezni húsvétkor, akkor:

Nagycsütörtökön egyenek parajból készült ételeket,

Nagypénteken tojást és halat,

Nagyszombaton estig böjtölni kell, így napközben kalácsot fogyasszanak; este jöhet a sonka, tojás friss zöldségekkel,

Húsvétvasárnap sült bárány kerüljön az asztalra,

Húsvéthétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált italféle dukál.

Ettől a nyusziszatírtól besírtam, nem tudtam ott hagyni...

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Olvasómnak!

Néprajzi tudás a Drótpostagalamb Húsvéti ételek c. kiadványából