Mondtam már, hogy rettenetes gyengém a csokoládé? Pláne, ha a csoki narancsos! Ugye még nem mondtam? Ma még nem :-)))
Így amikor hírét vettem holmi házilag előállítható csokoládés narancslekvárnak, már indultam is a kamrába a hálós narancsért, hogy előkészítsem - elvégre lekvárt főzni nem csak nyáron lehet!
S mivel a kisördög ott sutyorgott a fülembe, a kész lekvárból elvettem egy kisebb adagot, és tarkaborssal, valamint imádott kakukkfüvemmel fűszereztem meg teljesen perverz módon. A végeredmény kiváló lett, mint ahogy a csokoládés verzió is - természetesen :-) Hisz ami csokis - csak jó lehet :-DD
Narancslekvár
Hozzávalók:
Gyömbéres-csokis:
Borsos-kakukkfüves:
A narancsokat forró víz alatt alaposan megsikáljuk, és 1 cm vastag karikákra vágjuk. Ráöntjük a 6,5 dl vizet, s így éjszakára állni hagyjuk. Egy fedővel lenyomattam, ami kisebb volt, mint a fazék maga, hogy az összes narancs víz alatt maradjon.
Másnap hozzáfacsarjuk a citrom levét, és lassú tűzön 60 percig főzzük, míg a narancs héja megpuhul. Hozzáadjuk a fahéjrudat és a cukrot, erős lángon felforraljuk, míg a szirup gyöngyözni kezd, majd kavargatva kb. 20 perc alatt lekvársűrűségűre főzzük.
Ha kész, kiemeljük belőle a fahéjrudat, majd botmixerrel pépesítjük - ki mennyire darabosra szereti. Hozzáadjuk a citromsavat, jól elkeverjük.
A lekvárt kistestvér-nagytestvér alapon (1/3-2/3) kettévettem.
Az eredeti recept szerint rétegezni kellett volna a lekvárt a csokival... Egy réteg lekvár az üvegbe, egy vékony réteg olvasztott csokoládé, egy réteg lekvár...
Igen ám, de én minden falatban csokit szeretnék érezni :-) Ízesítettem az őrölt gyömbérrel, kicsikét hűlni hagytam. A csokit éles késsel vágódeszkán durvára vágtam és a lekvárhoz kevertem. Kissé felolvasztotta, s így színre barnás-narancssárga :-DD, ízre viszont szédületes narancsos-csokis lekvárt kaptam eredményül.
A kistestvérhez hozzákavartam a kakukkfüvet és a durvára tört borsot és még egyet forraltam rajta. Pikáns lett, sajtokhoz, esetleg natúr húsokhoz is el tudom képzelni, mint egy chutney-t.
Így amikor hírét vettem holmi házilag előállítható csokoládés narancslekvárnak, már indultam is a kamrába a hálós narancsért, hogy előkészítsem - elvégre lekvárt főzni nem csak nyáron lehet!
S mivel a kisördög ott sutyorgott a fülembe, a kész lekvárból elvettem egy kisebb adagot, és tarkaborssal, valamint imádott kakukkfüvemmel fűszereztem meg teljesen perverz módon. A végeredmény kiváló lett, mint ahogy a csokoládés verzió is - természetesen :-) Hisz ami csokis - csak jó lehet :-DD
Narancslekvár
Hozzávalók:
- 1 kg narancs
- 6,5 dl víz
- 1 citrom leve
- 60-70 dkg cukor (ki mennyire édesen ill. milyen édes a narancs)
- 2 rúd fahéj
- 2 tk. citromsav
Gyömbéres-csokis:
- 10 dkg étcsokoládé
- ízlés szerinti őrölt/reszelt friss gyömbér
Borsos-kakukkfüves:
- 1-2 tk. kakukkfű - vérmérséklet szerint
- kb. 1 tk-nyi tarkabors (fekete, zöld, fehér, rózsa)
A narancsokat forró víz alatt alaposan megsikáljuk, és 1 cm vastag karikákra vágjuk. Ráöntjük a 6,5 dl vizet, s így éjszakára állni hagyjuk. Egy fedővel lenyomattam, ami kisebb volt, mint a fazék maga, hogy az összes narancs víz alatt maradjon.
Másnap hozzáfacsarjuk a citrom levét, és lassú tűzön 60 percig főzzük, míg a narancs héja megpuhul. Hozzáadjuk a fahéjrudat és a cukrot, erős lángon felforraljuk, míg a szirup gyöngyözni kezd, majd kavargatva kb. 20 perc alatt lekvársűrűségűre főzzük.
Ha kész, kiemeljük belőle a fahéjrudat, majd botmixerrel pépesítjük - ki mennyire darabosra szereti. Hozzáadjuk a citromsavat, jól elkeverjük.
A lekvárt kistestvér-nagytestvér alapon (1/3-2/3) kettévettem.
Az eredeti recept szerint rétegezni kellett volna a lekvárt a csokival... Egy réteg lekvár az üvegbe, egy vékony réteg olvasztott csokoládé, egy réteg lekvár...
Igen ám, de én minden falatban csokit szeretnék érezni :-) Ízesítettem az őrölt gyömbérrel, kicsikét hűlni hagytam. A csokit éles késsel vágódeszkán durvára vágtam és a lekvárhoz kevertem. Kissé felolvasztotta, s így színre barnás-narancssárga :-DD, ízre viszont szédületes narancsos-csokis lekvárt kaptam eredményül.
A kistestvérhez hozzákavartam a kakukkfüvet és a durvára tört borsot és még egyet forraltam rajta. Pikáns lett, sajtokhoz, esetleg natúr húsokhoz is el tudom képzelni, mint egy chutney-t.
Inspiráció és 3PL
WoooooooW!!!!!
VálaszTörlésIsteniiiiiii!
Micsoda véletlen! :D
Azta!
VálaszTörlésItt is? Szoval gyilkosan jonak nez ki!
Úúúúú....narancslekvár, imádom!!! Igaz, csokisan még nem küstoltam, kinyithatom az ablakot??? Vagy: nekem csokis meggylekvárom van, cserélünk?
VálaszTörlésGarffykám, ugye? Isteni!!!
VálaszTörlésEdit, valami vírus lehet...
Kata, bevállalom a cserét!!! Csokis meggylekvár, jó ég :-)))
Köszönöm kedves Barátaim. Erre mondják, a hülyeség fertőző. Nagyon finom lett, köszönjük kedves PL.
VálaszTörlésHuha, micsoda csoda! És milyen gyönyörűűű a színe! Mindhármotoknál nagyon jól néz ki!:)
VálaszTörlésHárom helyen egyszerre ugyanaz a narancslekvár és mégis mindhárom egészen más! Én is kérek!
VálaszTörlésSzia! Ebből a mennyiségből hány üveg lesz?
VálaszTörlésKöszönöm: lirhen
Basszús ez a fejléc, ez igen!
VálaszTörlésCsudálatos lett!!!
Teccik, teccik!!!
Vár Rád nálam valami. Nézz be a világomba!
VálaszTörlésjaj, de guszták:)) nagyon megkóstolnám, mind két verzió nagyon izgi!talán rászánom magam tényleg egy kis narancslekvár gyártásra, már szinte kifogyott minden.
VálaszTörlésMax, igazad van! Fertőző :-)))
VálaszTörlésSzepy, ráadásul isteni finom is... Főleg a csokis :-DDD
Dóri, oké!!!
Lirhen: ebből a mennyiségből lett 1 db 7 dl-es üveg (csokis) és 1 db 2,5 dl-es üveg (borsos), meg 2 kis üvegtálkányi kóstolni.
Ja Max, a desszertespult kínálata :-)))
Macus, megyek :-)
Í.Sz, ugorj neki bátran! 1 kg narancsból nem lesz túl nagy mennyiség, kóstolónak-próbának mindenképp jó :-)
Szépek az új blognyitó képek! :)
VálaszTörlésVégigolvastam mindhármótok lekváros bejegyzéseit, változatlanul én is csatlakozom az előttem szólókhoz, csodás lekvárok lettek! :)))
Felhőlány köszi :-) Saját kreálmányok összemontírozva :-)
VálaszTörlésA lekvárt érdemes kipróbálni, őrületesen finom!
Húha! Ez nekem egy kicsit vad, de egy kóstolást biztosan megér.
VálaszTörlésFertőző bizony druszám!- oly annyira, hogy tegnap kifőztem, megfőztem. Igaz nem éppen olyan izesitéssel, mint a Tiéd, de most remélem csuklassz. ÚÚÚÚÚÚÚgy, de úúúúúúgy bevezettél az édes bünbe, hogy ebből már nem húz ki senki:))) --hála ennek a "virus"-nak. Köszönöm a csokis ötletet.
VálaszTörlés