Vargabéles

Edit hívta fel a figyelmemet egy cikkre, mely nagyon megfogott.

Először az jutott eszembe, hogy igen, ilyet én is szeretnék, ha majd egyszer nyerek a lottón :-)

Utána meg az, hogy huh, vargabélest kéne sütni! Idézek a cikkből, mitől indultam be ennyire:

"Közismert tény volt, hogy Darvasné maga válogatta a nyersanyagot. Így a liszt, a vaj, a tejföl, tojás értelemszerűen a legjobb minőségű és friss portéka kellett hogy legyen. Az elkészítésnek megvolt a maga menete. Először egy nagy és vékony tésztalapot nyújtott a tepsi aljára. Gyúrt tésztából 2 cm széles szalagokat vágott (máskor csak szaggatta), sós vízben megfőzte, majd forró vajba vegyítette. Tojás sárgáját cukorral habosra keverte, ugyanígy külön a fehérjét, majd összevegyítette. Édes tejfölt, kevés grízt, mazsolát és aprított vaníliarudat tett a laskára és összekeverte. Egy másik variánsa szerint tehéntúrót vegyített össze egyenlő arányban a tejföllel. Ezt a keveréket a tepsibe öntötte, majd egy vékony tésztalappal lefedte, és bőven bevajazta. Lassú tűzön 30-40 percig sütötte. Kissé kihűlve felkockázta – békebeli adagokra –, majd vaníliás porcukorral bőven meghintette. Sokan emlegették a habkönnyű tésztakeveréket. A remegő, illatozó kockákat öröm volt fogyasztani.

Egy véletlen esemény tette talán még híresebbé a vargabélest. Ez is sokáig titok volt. Darvasnénak egy napon nem szállították le a tehéntúrót. Nagy megrendeléseknek kellett eleget tennie, így egy kis trükkhöz folyamodott: kissé savanyított tejből maga készített tehéntúrót, és ezt használta fel a vegyítékhez. Az így elkészített vargabéles pikáns ízt kapott, ami óriási sikert aratott. Talán ekkor ugrott a sikerlisták élére a budapesti Gundel étterem desszertjei között, és ekkor szállította naponta taxi a kolozsvári repülőtérre a még meleg süteményt a budapesti járathoz."

Ezek után ugye érthető, hogy nem volt más választásom :-)


Vargabéles


Hozzávalók:


50 dkg cérnametélt
50 dkg túró
3 tojás
1 vaníliarúd kikapart belseje/2 cs. vaníliás cukor
15-20 dkg cukor
1 citrom reszelt héja
2 dl tejföl
5 dkg búzadara
5-10 dkg mazsola (ki hogy szereti)
1 cs. réteslap (6 lapos)
vaj vagy olaj a réteslap kenéséhez

A cérnametéltet sós vízben kifőzzük, leszűrjük, langyosra hűtjük.

Elkészítjük a túrótölteléket. A túrót összekeverjük a cukorral, vaníliával, csipet sóval, a tojások sárgájával, tejföllel, belereszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a megmosott mazsolát. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, a túrókrémbe forgatjuk.

Óvatosan elvegyítjük a cérnametélttel.

A réteslapokat elválasztjuk egymástól, megkenjük őket olajjal. 4 réteggel kibélelünk egy közepes méretű tepsit úgy, hogy kicsit túllógjon a tepsi oldalán. Belesimítjuk a túrós metéltet, majd befedjük a maradék 2 megolajozott réteslappal.

Eredetileg vízfürdőben kellett volna megsütni, én csak simán betettem a sütőbe 40 percre, és aranyszínűre sütöttem.

Hagyjuk kicsit hűlni, mert egyébként szétesik az egész, ráadásul tűzforrón ehetetlen is, majd kockára vágva tálaljuk, ki-ki igénye szerint megszórhatja porcukorral. Én nem szeretem, ha ropog a fogam alatt :-)

Tartalmas levesek után kitűnő második fogás, de hidegen uzsonnára is pompás falat!