Laza baráti hosszú hétvége :-)

Nos, mi voltunk azok a barátok, akikkel Max és családja a hosszú hétvégét töltötte :-)

Keresztapám - mivel Tőle kaptam mind a blogot, mind az itteni nevemet - felvetette, mi lenne, ha elugranánk hozzájuk a 3 napos ünnep alatt. Naptárunk szabad utat mutatott, így felkerekedtünk.

Szavakkal nehéz visszaadni egy ilyen hétvége hangulatát... A vendéglátó családot, akikből árad a szeretet, a harmónia. Azt a kedvességet, amivel körülvettek bennünket. A vége-hossza beszélgetéseket, mert mikor épp nem aludtunk, vagy nem volt tele a szánk, akkor duma-duma-duma. A finom kajákat, amivel elhalmoztak bennünket. A röhögéseket. Az öldöklő, vérre menő társasjátékozást :-)

Puszta leírásra futja csak, mint egy fogalmazás.

Vacsoraidőben érkeztünk (400 km), szívélyes házigazdánk fantasztikusan finom péti pitével várt bennünket. Konkrétan azon frissiben felzabáltuk... Aztán hozzáfogtunk tereferélni. És csak mondtuk, csak mondtuk :-)

Másnapi programunk Fürstenfeld volt. Reggel Max hasonlatként hozta, hogy az osztrákoknál még a fű is zöldebb, mire én csak nevettem. Később rájöttem, hogy márpedig ez tökéletesen így van - erről majd később, mert megér egy misét! Fürstenfeld mellett van egy hatalmas terület, egy bevásárlóközpont. Egymás szomszédságában békés egyetértésben a Hofer (Aldi), a Lidl, a Penny, Takko, Kik, Deichman és Reno, C&A és sorolhatnám. Egyik üzletből ki, másikba be - s csak tátottuk a szánkat.

Tettünk egy kellemes kis sétát Fürstenfeld belvárosában, ott is estünk egyik ámulatból a másikba... Egész más világ, egész más mentalitás, mint amit itthon megszoktunk! De erről is később.

Szombaton meglátogattuk Max szüleit a szomszédos Szigligeten. Ahogy mentünk felfelé a hegyen, egyfolytában álmélkodtam, hogy lakhat valaki olyan helyen, ahová mások kirándulni járnak, nyaralni járnak, turistáskodni járnak :-)) Alföldi gyerekekként fura számunkra, hogy valaki felkel, és a Balatont látja panorámaként, meg a szigligeti várat, szőlőültetvényeket :-) Sok-sok állatot tartanak. Olyan pupák voltam, hogy a fényképezőgép nem volt a zsebemben!, s nem tudtam őket megörökíteni! Az állatkák láttán visszavedlettem gyereknek, konkrétan lelkendezve visongtam :-)

Volt egy nyuszi, aminek pont úgy állt a füle, mint a Kockás Fülű Nyúlnak. Egy másiknak elképesztő méretű tappancsai voltak, mint egy igazi hótaposó :-) Édes kis kecskegidákat láttunk, meg egy szelíd, szép szemű pónit! Meg akkora kutyákat, mint én! Alapjáraton én azért tartok a kutyáktól, de őket halált megvető bátorsággal megsimogattam :-DD

Hazafelé menet lementünk a györöki strandra - hajókikötőbe. Az időjárás épp akkor nem kedvezett, kb. 2 percet töltöttünk csak a parton a heves szél miatt :-) Vicces fotók készültek százfelé lobogó hajjal :-DD Még hogy Drei Wetter Taft! Ugyan már! Nem, nem mutatom meg :-DD

Este Scrabble-party volt, Max csúnyán lealázott minket. Engem főleg... Nagyon csúnyán :-) De ha egyszer csupa-csupa mássalhangzóim voltak! Menet közben megittunk egy üveg görög mazsolabort, mutatom az üvegét - ezt valami görög direkt nekem készítette :-DD

S aznap éjjel volt, hogy majdnem megvártuk a valódi óraátállítást :-) Egyszer csak ránéztünk az órára - fél kettő! Hiába, jó társaságban egyszerűen repül az idő... S már jönni is kellett hazafelé... Az előző napi szél elvonult valamerre, gyönyörű őszi időben repesztettünk az úton.

El ne felejtsem elmesélni, mi mindenekkel vendégeltek meg bennünket! Fotók by Max, copy/paste a saját blogjáról.

Az illatos péti pite!

Hentesleves, amiben tényleg megállt a kanál! Töltött csirke!

Mézes-narancsos kacsa, by Cicaanya, valami fenomenális volt! A csontokat is lecuppogtattuk :-) (A képen itt a csirkés verzió!)

A híres fehér hurka!

Házi kecskesajt!

Max-Family, köszönünk mindent!!